Van, aki már 16 évesen látja, merre tart a jövő! És te?

Mi lesz így belőled? – kérdezi a szülő, amikor csemetéje rossz úton jár. Nos, Mészáros Botond szüleinek nem kell aggódniuk: gyermekük már 14 évesen rátalált a biztos útra.

Az már nem kérdés, hogy azok jól fognak járni a következő 20 évben, akik rá tudnak csatlakozni a rendkívül dinamikus technológiai növekedés motorjára. Mindennapjainkra teljesen rá fognak települni az új típusú megoldások, ezzel pedig rengeteg szerepet és mostani szakmát ki fognak váltani. A kérdés csak az, Te részese tudsz-e lenni ennek a változásnak, vagy sem.

Ha azt gondolnád, hogy lehetetlen magadtól ennek utána járni, és például autodidakta módon a programozáshoz kedvet kapni, sikereket elérni, akkor érdemes egy pillantást vetni a 16 éves Mészáros Botond eddigi munkásságára.

Boti a fiatal informatikus palánta jó példaként szolgálhat az ifjú generáció számára, hogy kellő igyekezettel és tenni akarással önállóan is meg lehet ragadni a lehetőséget, és a programnyelvek világát sokkal színesebben is lehet látni - a sztereotípiák ellenére is.

Mészáros Botond
Fotó: LinkedIn

IThon.info: Hogyan kezdődött a vonzalmad az informatika iránt?

Boti: Sajnos gimnázium 9. osztályáig nem volt alkalmam informatikát tanulni. Édesapám hívta fel a figyelmem első körben a terület fontosságára, mert nagyon nagy szerepe lesz az elkövetkezendő években. Ennek hatására 2015 szeptemberében Youtube-on kezdetem el keresgélni, olyan magyar nyelvű anyagokat, amelyek segíthettek az elindulásban.  

És könnyen találtál?

Igen. Volt ott magyar és angol nyelvű oktató anyag, ingyenes tutoriál, ezekkel kezdtem az egyéni felkészülést. Az előtanulmányok a gimnáziumban is jól jöttek, hiszen matematika-informatika szakon tanultam tovább.    

Mi volt az első programnyelv, amivel megismerkedtél és miért pont azzal kezdted?

A C++ programnyelv volt az első, egyrészt az iskolánkban ezt tanítják, másrészt emberközeli a logikája, kézenfekvő és könnyű átállni róla más nyelvekre.

Milyen egyéb programnyelvekkel dolgoztál már?

A C# nyelvet nem egészen egy éve ismertem meg, az utóbbi időben ritkábban használtam. A Java és XML nyelveket az Android appok készítése közben sajátítottam el. Az ún. OOP (objektum orientált programnyelvek) ismerete szükséges az ilyen alkalmazások fejlesztéséhez, így nagy szerencse volt, hogy ebbe már beleláttam a C++-os tapasztalataimnak hála. A többi nyelvet (Python, Swift, HTML, PHP, stb...) egy ún. SoloLearn alkalmazás segítségével ismertem meg.

Autodidakta módon meddig tudod magad képezni? Vannak határok?

Egy bizonyos szint felett sem magyarul, sem angolul nem lehet már olyan videókat találni, amiből előrébb lehetne haladni. Például egy komolyabb 3D-s tervezés kivitelezésének lépéseit egy szakember már nem szívesen tölti fel ingyenesen, hiszen ez a szaktudás komoly piaci értékkel bír, így a lehetőségek viszonylag végesek, de abban sokat segítenek, hogy kedvet adjanak a folytatáshoz.

Általános iskolában gyakorlatilag nem tanultál informatikát, de az önállóan elsajátított tudással jelentős helyzeti előnybe kerültél a korosztályoddal szemben. Iskolai keretek között tudtak neked újat mutatni a tanáraid?

Természetesen. A mostani tudásom megszerzésében nagy segítségemre volt tanárnőm, Szigeti Erika, aki rendet rakott a fejemben az interneten megszerzett tudásanyagok között, és utat mutatott, hogy merre tudok tovább haladni. Ő buzdított arra is, hogy különböző korosztályos versenyeken induljak és hozzak ki magamból minél többet.  

Egy lépéssel előrébb járunk; 20.000 jelentkező közül bekerültél a Magyar Templeton Program 314 fős Junior Fellow csoportjába. Mesélj kicsit nekünk erről!

A Magyar Templeton Program egy nemzetközi szinten is meghatározó és egyedülálló tehetséggondozó program, amelybe a 10-29 éves korosztály kiemelkedő képességű magyar képviselőiből, nagyjából 20.000 tagból választották ki azt a 314 Junior Templeton Fellow-t, akik egy egyéves, személyre szabott támogatásban részesültek. A három fordulós kiválasztási folyamat szerencsére sikeresen zárult, így az elmúlt 1 évben a program támogatását élvezhettem. Rengeteg ésdekes helyen és programon megfordulhattam, és támogató mentort is kaptam. A Templeton Talks és Networking Day keretében lehetőségem nyílt október végén beszélni a CEU épületében magamról, és a VR technológiákról, illetve 2017 februárjában előadhattam a jövővel kapcsolatos terveimről az ELTE-n.

Mészáros Botond
Fotó: Facebook

Ezek az élmények nagyon inspirálóan hathattak rád. Milyen hosszabb távú terveid vannak ezen a területen?

Szerencsére még a felsőoktatásig van hátra 2 évem, így van még elég időm kitapasztalni, hogy az informatika melyik szakterületén szeretném elmélyíteni a tudásom. Jelenleg jó pár fejlesztőkörnyezet van telepítve a számítógépemen, érettségiig szeretnék mindegyikbe belekóstolni. Az utóbbi időben a VR (virtuális valóság) és AR (kiterjesztett valóság) technológiák rendkívül felkeltették az érdeklődésemet. Ezeket azért is szeretem, mert így az osztálytársaimnak is meg tudtam mutatni, nem ördögtől való ez a programozás dolog.

Aktuálisan egy kárpát-medencei informatikai közösség, - egyfajta hálózat - kiépítésén dolgozom a magyar informatikai egyetemek között. Ez a network segíthet a fiatal tehetségek szakmai orientációjában, egyben információforrásként és kapcsolati rendszerként is működhetne. Szerencsére egyre több segítséget kapok, hogy ezt a tervemet sikerre vigyem, már 4 egyetem és egy cég is támogatja a megvalósítását.

Jelenleg hol töltöd a hétköznapjaidat?

Romániában, Erdélyben, Szilágycsehben élem az átlagos 16 éves diákok életét. A helyi líceum matematika-informatika szakán tanulok.

Végezetül, mit javasolnál egy olyan fiatalnak, aki most kezdene megismerkedni a programnyelvekkel?

Azt javasolnám, hogykeressen fel egy olyan szaktanárt, mentort, vagy erre szakosodott céget, aki segít abban, hogy algoritmikusan tudjon gondolkozni. Illetve, Youtube tutoriálokat tudok ajánlani a saját példámból kiindulva.

Köszönjük az interjút, reméljük, hogy sokat fogunk még hallani felőled és az informatika egyik következő “big boom”-ja a te nevedhez fog kötődni :)

Én köszönöm a lehetőséget, minden erőmmel azon leszek, hogy ez így legyen! :)

 Boti példáján keresztül azt szeretnénk megmutatni, hogy önállóan is lehet ismerkedni a különböző programnyelvekkel, és hasznos tudást szívhatunk magunkba az internet adta lehetőségek által. Ez a tudás megalapozhatja a programozási logikát, melyet később szakemberek segítségével magasabb szintre emelhetünk. Viszont, ha egyedül és útmutatás nélkül nem szeretnél belevágni a tanulásba, érdemes figyelni a lehetőségeket, illetve alaposabban utánajárni a képzési rendszereknek, melyben mi is igyekszünk közvetítő szerepet vállalni.

0 Tovább

Amerikában, a TED-en ad elő egy magyar webfejlesztő – Interjú Kocsis Tamással

Kocsis Tamás a hazai IT szakma ösztönös zsenije. Nincs diplomája, nem érdekli a pénz és küldetést érez a netes cenzúra kiiktatására. A világ már tanulja a nevét: egy német cég szponzorálja, az amerikaiak pedig most hívták meg előadónak a “nagy” TED-re. 

IThon.info: Nem kezd remegni a gyomrod, ha belegondolsz, hogy elnökök és Nobel-díjasok az elődeid a TED színpadán? Ez a tudat még egy rutinos előadót is elbizonytalanítana…

Kocsis Tamás: … én pedig nemhogy rutinos nem vagyok, de ezt megelőzően tíz embernél több előtt még sosem szerepeltem. Viszont ha valaminek van értelme, akkor belevágok. Ez egy ilyen dolog. Nekem szenvedélyem a munkám. Ha az iránt ekkora az érdeklődés, annak egyrészt nagyon örülök, másrészt pedig igyekszem megfelelni az elvárásoknak.

Kérlek, avasd be az olvasót, mivel is nyerted el a nemzetközi figyelmet!

Egy olyan hálózatot fejlesztek, amelyben a weboldalakat a látogatók hosztingolják, egyszerű szóval üzemeltetik. Nincs szükség központi szerverre, nem kell fizetned senkinek azért, hogy az oldalad felkerüljön egy hálózatra. Csinálsz egy weboldalt, ami letöltődik a látogatók gépére, innentől kezdve pedig ők is teljes értékű kiszolgálói lesznek az oldaladnak.

Kocsis Tamás
Forrás: IThon.info

Mik a fejlesztés előnyei, azon kívül, hogy nem kell fizetni a hosztingolásért?

A megoldás valóban nemcsak a pénzről szól, hanem arról is, hogy nem kell bevonni harmadik felet az üzemeltetésbe. Ez egy jelentős bizalmi előnye a hálózatnak. Nem véletlen, hogy a legtöbb érdeklődés az internetet előszeretettel cenzúrázó országokból, Oroszországból, Kínából és Brazíliából érkezik. Még netkapcsolatra sincs feltétlenül szükség ahhoz, hogy böngéssz a hálózati oldalakon, hiszen ott van a gépeden, és ha majd lehetőséged lesz rá, legfeljebb frissíted a tartalmat. Előny az is, hogyha az oldaladnak mondjuk, van 100 látogatója, akkor az oldalad tulajdonképpen 100 számítógépről, bárhonnan elérhető a világon. És még valami: kisebb hálózatokban, két gépet egymás mellé téve a P2P kapcsolat miatt azonos időben, net nélkül is tudsz tartalmat frissíteni.

Valóban, ez egy komoly konspirációs lehetőség. Ezek szerint, egyelőre csak diktatúrák netes forradalmárai figyeltek fel a fejlesztésedre?

Nem, hiszen látod, például a TED is megtalált. De komolyra fordítva a szót, vannak érdeklődők Amerikából és Európából is. Őket a fejlesztés inkább technológiai szempontból érdekli, nagyon teszik nekik az, hogy kevesebb megbízott partner található a hálózatban.

Az informatikában jártasabb érdeklődőknek, hogyan tudnád leírni a hálózat működésének technológiai alapját?

Egyszerűen: úgy működik, mint a BitTorrent, csak ott nem tudsz változtatni a letöltött tartalmon, itt pedig bármikor.

Ez a szabad mozgás nem teszi sebezhetővé a hálózatot a rosszindulatú támadásokkal szemben?

Ezt a hálózatot nem érdemes megtámadni. Egy támadás úgy éri el a célját, hogy az érintett szerver nem tudja megkülönböztetni a valódi felhasználókat a felbérelt több ezer robottól, ezért a túlterheltségtől végül összeomlik. Az én hálózatom esetében ez a módszer azért nem működik, mert minden gépet külön-külön kéne támadnod, az pedig óriási kapacitást igényelne, ráadásul az eredmény csak annyi lenne, hogy a frissítések lelassulnának.

Mi a helyzet a vírusveszéllyel?

Azt tudni kell, hogy a hálózat csak letölti, de nem futtatja a weblapot. A futtatás ugyanúgy a böngészőben történik, mint más weblapoknál, ezért a vírusfertőzés veszélye nem tér el a hagyományos megoldásokétól.

Webáruházakat lehetne üzemeltetni a hálózatban?

Bár a webes értékesítés lehetőségével még nem foglalkoztam mélyebben, biztos vagyok abban, hogy egy kriptovalutás fizetési rendszert be lehetne építeni a hálózatba. Ezt azért is gondolom így, mert a bitcoin és a hozzá hasonló kriptovaluták ugyanarra az elvre épülnek, mint a hálózatom: kiiktatnak minden olyan szereplőt, közvetítőt, akire nincs valódi szükség a fizetési folyamatban.

PayPal?

Egy PayPal-os megoldásra csak olyan módosításokkal lenne alkalmas a hálózat, amelyek az eredeti elképzelésekkel teljesen ellentétesek lennének, ezért beszélni sem érdemes róla.

Vannak már befektetők az ötletedre?

Megkeresett egy német cég, de mivel a pénz annyira nem érdekel, nem válaszoltam nekik. Aztán érkezett a számlámra 100 euro és egy üzenet: let’s talk! Ekkor visszahívtam őket, és most már kialakult közöttünk egy együttműködés. Itt sem a pénz összege igazán fontos, úgy voltam vele, hogy ha valakinek annyira tetszik az ötletem, hogy csak úgy küld 100 euro-t, akkor illetlenség nem válaszolni. Rákerestem a küldő nevére, és nem egy befektető volt, hanem egy olyan cég, ami több nyílt forráskódú projektet támogat.

Bizonyára elkezdtél bővíteni, munkatársakat felvenni…

Nem, én egyedül dolgozom. Nem azért, mert nem szeretem a közösséget, hanem azért, mert így vagyok összerakva, így érzem magam a leghatékonyabbnak. Én programozok, én tervezem a dizájnt, nekem ez a változatosság kell a komfortérzetemhez. Egész eddigi életemben a problémák érdekeltek, mégpedig a dolgoknak nem a verbális, hanem megoldási szintjén. A mai napig csak olyan projektekkel foglalkozom, amiket érdekesnek, jónak tartok, ráadásul nem is csinálom készre őket. Inkább példaprogramnak nevezném ezeket a hálózatokat, amelyeket aztán az emberek a forráskódok alapján tovább fejleszthetnek.  

Amit kitaláltál, egy nyílt forráskódú megoldás. Nem félsz, hogy mások nagy pénzeket kereshetnek vele?

Nem, sőt. Ha bárki pénzt és munkát tesz bele, keressen.

De ha nem fogadsz el pénzt, miből élsz?

Régebbenegy webáruház-fejlesztő cégnél dolgoztam és PHP, JavaScript, HTML programozást végeztem és a dizájnt is én terveztem. Tavaly csináltam egy vállalkozást, de a régi céggel is megmaradt a kapcsolat, így a váltással nem ért anyagi veszteség.

Az emberek úgy gondolják, a startupok világában a látomásszerű ötlet jön magától. Te hogyan ismerkedtél meg olyan szinten az informatikával, hogy rád találjon a nagy ötlet?

Amikor 16 évesen elkezdtem a Chip Magazinból egy tutoriallal ismerkedni, még internetünk sem volt otthon.  Arra, hogy mikor kezdtem webprogramozással foglalkozni, már nem is emlékszem, de az biztos, ha egy programozási nyelvvel megismerkedsz, már szinte ragadnak rád a dolgok, és minden kérdésedre megtalálod a választ neten.

Mi volt az a probléma, amire a hálózatod lett a megoldás? Esetleg zavart, hogy nem tudod a torrentet módosítani?

Az biztos, hogy a torrenttel és a bitcoin kriptovalutával sokat foglalkoztam. Ezekben a dolgokban az tetszett meg, hogy matematikai algoritmusok és az internet segítségével a közösségek olyan biztonsági problémákat tudnak maguk megoldani, amelyeket régebben csak egy harmadik csoport, személy bevonásával orvosolhattak. Azt azonban, hogy pontosan mikor jött a hálózat ötlete, komolyan mondom, nem tudom megmondani.  

Aztán jött az egyetem?

Nem, az nem jött. Úgy éreztem, jó vagyok abban, amit csinálok, ezért a középiskola után egyből dolgozni kezdtem. Persze ehhez az is hozzátartozott, hogy akkoriban még Jászberényben laktam, ott pedig nem volt túl sok tanulási lehetőség.

Ha lett volna, kihasználod?

Nem valószínű, jobban szeretem az információkat magam begyűjteni, a megoldásokat magam kidolgozni. Én így működöm, de abban is biztos vagyok, hogy az én utam egyedi út. Azt javaslom, ha valaki gyorsan el akarja sajátítani az alapokat, keressen egy jó képzést. Amikor én kezdtem, még alig volt erre lehetőség, ma pedig jobbnál jobb, igen színvonalas oktatási ajánlatokkal lehet találkozni.

Szerinted mivel érdemes ma foglalkozni az IT-szektorban, mit érdemes tanulni?

Úgy vélem, a webes technológiákban van a legnagyobb fejlődési lehetőség és nyüzsgés. A  JavaScript és a HTML még ha nem is olyan jól kitalált programnyelvek, mint a többiek, a lehetőségeik olyan mértékben bővültek, hogy segítségükkel több irányba, akár a mobilfejlesztés felé is el lehet indulni.

Mit csinálsz, ha éppen nem az informatikával foglalkozol?

Hobbiként a barkácsolást említeném. A legtöbb bútoromat saját kezűleg terveztem és raktam össze, emellett papírból és betonból is készítek dolgokat. Elsőre talán nagyon idegennek tűnik a programozástól, de valójában a lényege ugyanaz: hasznosan tölteni az idődet és alkotni valamit amire később büszke lehetsz.

Tamás egyedi készítésű bútorai
Forrás: IThon.info

Ha kérhetem, térjünk vissza egy kicsit a TED-re. Téged nem egy TEDx előadásra, hanem az amerikai, úgynevezett nagyszínpadra invitáltak. Ott, előtted eddig két magyar fordult meg, Polgár Judit és Csíkszentmihályi Mihály. A belépő egy előadásra magyar pénzre átszámolva több millió forint. Van információd arról, hogyan figyeltek fel rád?

Csak tippelni tudok. Szerintem a brazil szervező figyelhetett fel a megoldásomra, náluk ugyanis elég erős a cenzúra, ezért többen ismerik, használják a hálózatomat. Ahogy hallottam, a TED mindig olyan előadókat keres, akik szenvedélyből csinálják, amivel foglalkoznak, és rám ez nagyon jellemző.

Mint említetted, nem vagy az a szereplő típus. Mi lesz a menetrend, hogyan készülsz az előadásra?  

December elején kaptam a felkérést, konkrétan minden előzmény nélkül jött egy email a postafiókomba. Tartott egy darabig, míg kinyomoztam, hogy nem viccel-e csak velem valaki. Elsőként gyorsan kerestem egy retorikai klubot, ahol egyelőre csupán 5-6 perces beszédekkel próbálom formába hozni magam. Eddig már három nyilvános előadásom volt. Hamarosan átküldök egy szkriptet a szervezőknek, aztán március 20-án személyesen is elmegyek New Yorkba egy előzetes meghallgatásra. Ott majd eldől, milyen felkészítésre lesz még szükségem. Az megnyugtató, hogy az április végi, éles előadás előtt két nappal még lesz alkalmam a színpadon is gyakorolni.

Hazai főpróba lesz?

Igen, egy Passioners rendezvénysorozat keretein belül április elején fogok elmondani magyarul egy hasonló beszédet, amelyet a TED-en tervezek előadni.

Sok sikert kívánunk a szerepléshez!

Köszönöm.

Te kit javasolnál, hogy érdemes lenne előadnia a TED-en? Írd meg kommentben a bejegyzés alatt!

1 Tovább

Áprilisban ismét lesz magyar IT-s szereplője a TED-nek!

TED Kocsis Tamás TED előadás Amerikai TED TED Amerika Harmadik magyar a TED-en

Kocsis Tamás webfejlesztő több millió embernek tart előadást.

Európai idő szerint csütörtök este tette közzé a TED New-York-i központja az áprilisi 24-én kezdődő, „TED2017-The future you” című ötnapos vancouveri rendezvényük előadói névsorát. A 40 fős listában Garri Kaszparov sakknagymester és Elon Musk amerikai üzletember mellett egy magyar fiatalember, Kocsis Tamás webfejlesztő neve is szerepel. A 32 éves informatikus egy internetes cenzúrát megnehezítő hálózati megoldása révén vált ismertté. A mindössze középiskolai végzettséggel rendelkező Kocsis Tamás fejlesztése azért különleges, mert internetes kapcsolat nélkül is lehetővé teszi az egyszer már letöltött weblapok elérését és a számítógépek közötti kommunikációs lehetőségeket kihasználva, a terjesztését is. A kizárólag a látogatók által hosztingolt weboldalakból felépülő hálózati megoldás iránt Kínából, Oroszországból és Brazíliából is komoly érdeklődés mutatkozik.

A TED-konferenciákat 1990 óta minden évben megszervezik. Az előadások maximum 18 percesek lehetnek, és olyan gondolatokról szólnak, amelyekkel a szervezők szerint érdemes megismerkednie a világnak. TEDx néven már több országban, így Magyarországon is rendeznek előadásokat, azonban az amerikai kontinensen eddig csupán két magyar, Polgár Judit nemzetközi sakknagymester és Csíkszentmihályi Mihály pszichológus szerepelhetett előadóként. A belépőjegyek ára a 2017-es rendezvényre 17 ezer amerikai dollár volt, de már mind elkelt. Ugyan a vancouveri nézőtéren csak 1200 ember foglalhat majd helyet, de később, a TED honlapján bárki ingyenesen, akár magyar feliratozással is megtekintheti az előadásokat. A weblapot havonta több mint 30 millió látogató keresi fel.

Kocsis Tamás először az IThon.info-nak nyilatkozott az előadással kapcsolatosan, ami elérhető itt a blogon.

Hivatalos előzetes videó a TED-ről: 

0 Tovább

Hogyan leszünk részesei az ipari forradalom 4.0-nak idehaza?

Sokaknak kell még megtanulniuk átvállalni az államtól a felelősséget a saját sorsuk alakításában. Ha ez menni fog, jöhet itt ipari forradalom akárhány pont nulla, megbirkózunk vele! 

Figyelembe véve, hogy éppen viharos gyorsasággal van eltűnőben az a világ, amelyben a magyarság digitálisan írástudatlan fele még létezni tud, a többség meglehetős nyugalommal várja sorsa alakulását. Elégedetten nézik egyre nagyobb tévéiket, egyre okosabb telefonjaikat, és fogalmuk sincs arról, hogy a szép, új világgal kecsegtető negyedik ipari forradalom (= ipar 4.0), ha nem tanulnak meg a kottájából olvasni, milyen veszélyeket rejtegethet számukra. Emberi léptékkel mérve sem olyan régen, a 90-es évek elején a magyarok már komoly ízelítőt kaptak abból, milyen társadalmi és gazdasági következményekkel járhat, ha a feje tetejére áll körülöttük minden.  

Mi is az az Ipar 4.0? 

Az Európában ipar 4.0-nak nevezett folyamat az Egyesült Államokból indult azzal a céllal, hogy digitális rendszereket hozzanak létre az egyre inkább elterjedő technológiai eszközök számára, amelyek hálózatba kapcsolásával optimalizálhatók a folyamatok, így a gyártás is versenyképessé tehető az olcsó kínai munkaerővel szemben. 2010-ben Németország is bekapcsolódott az Egyesült Államokban kiberfizikai rendszernek (CPS) nevezett folyamatba, és industrie 4.0-ként rákapcsolt az egyébként is húzóágazatnak számító autógyártás technológiai erősítésére. Forrás: Origo.hu 

A keleti piac összeomlása és a gazdasági szerkezet átalakulása következtében, 1994-ben közel 700 ezer regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván az országban. A rendszerváltás környékén állás nélkül maradt emberek közül több százezren már soha sem, vagy csak a 2010-es években elindult közmunkaprogram segítségével tudtak visszatérni a szervezett munka világába.

Szerencsénkre van különbség az akkori és a most zajló változások között: amíg a szovjet típusú rendszerek a múlt század végén még a szakértők számára is szinte követhetetlen gyorsasággal omlottak össze, a negyedik ipari forradalom egy technológiai fejlesztések által önmagát gerjesztő, evolúciós folyamat. Gazdasági és társadalmi hatásai, főbb állomásai előre láthatóak, tehát van lehetőség az alapos felkészülésre, mégpedig elsősorban az egyének felkészülésére. Az igazi különbség abban áll, hogy míg a rendszerváltás körüli változásokra az egyén nehezen tudott hatni, mert az információ nem volt kellően a birtokában, addig ma az internet segítségével bárki a saját kezébe tudja venni élete irányítását, és a kezdeti információk többnyire ingyenesen elérhetőek. Az igazi megkülönböztetés az egyének közötti tenniakarásban fog rejleni.  

Egy ország akkor lesz versenyképes a viharosan fejlődő technológiai környezetben, ha a polgárai tudásban, fejlődőképességben, kreatív, önálló munkavégzésben, felelősségvállalásban fel tudják venni a versenyt a változásokat elindító és jelenleg is kézben tartó országok munkavállalóival. Sajnos térségünk ebben a versenyben igen előnytelen pozícióból startol. Az úgynevezett szocializmus évtizedeinek káros mentális öröksége még mindig mérgezi társadalmainkat. A vak hit az állami gondoskodás mindenhatóságában, hihetetlen mértékben van jelen Magyarországon is.  Ettől a kártékony beidegződéstől még akkor is szabadulnunk kéne, ha nem történnének forradalmi változások a termelési tényezőkben. A népességfogyás, a társadalom elöregedése hamarosan egyébként is jócskán legyengíti majd az állam gondoskodási képességét. Tulajdonképpen mindegy is, hogy az ipari forradalom vagy a demográfiai folyamatok következményeként történik meg a nagy tudatváltás, vagy csupán csak azért, mert ez a társadalmak helyes működési rendje, itthon is villámgyorsan meg kell tanulnunk átvállalni az államtól a felelősséget a saját sorsunk alakításában. Hisszük, hogy a magyarok többsége erre képes és hajlandó lesz és az egyéni sikereknek is köszönhetően néhány éven belül Magyarország fontos szerepet vállalhat a ipari és technológiai átalakulásban.

Mi az IThon.info csapata az utat a nyugati országok életszínvonalához való felzárkózáshoz az edukációban látjuk, amiben átfogó képet szeretnénk nyújtani a felnövő generáció számára az IT piacon található képzésekről, ami stabil alapként szolgálhat egy dinamikusan fejlődő, szakemberhiányban szenvedő területen.

További információ a képzésekről itt érhető el.

Amennyiben szeretnél hasonló tartalmakat olvasni, kövesd a Facebook oldalunkat!

0 Tovább

Főnök, a krokodilod felfalta a kutyámat!

Tíz évvel ezelőtt valószínűleg mentőt hívtak volna a munkaidő alatti csocsózási lehetőségért könyörgő dolgozóhoz, ma pedig jó néhány, főleg külföldi IT-cégnél az irodai pingpongasztal alatt kutyák heverésznek. Te beengednéd őket a számítógépasztalod alá? Szavazz!

Már itthon is vannak cégek, ahol a házi kedvencek szabadabban mozoghatnak az irodában, mint a takarító. Persze egyelőre még több kondigép, pingpongasztal és csocsó található a hazai munkahelyeken, mint kutya, macska és japán táncolóegér, de jeges leheletük már a munkaadók és a mozgó, szőrös dolgoktól irtózók tarkóján táncol. Pedig komoly, tudományos érvek szólnak amellett, hogy akár falkában is érdemes kutyát tartani egy cégnél, már ha van hozzá hely, és a tulajdonosnak fontos a kiegyensúlyozott munkaerő, valamint a profit.

Egy 2012-es amerikai kutatás kimutatta ugyanis, hogy a munkaidő végére minden dolgozónak - függetlenül attól, hogy van-e otthon háziállatuk vagy nincs - megemelkedik a stressz hormon értéke és a vérnyomása, kivéve azokat, akik bevihetik az irodába a kutyájukat. A legrosszabb eredményeket egyébként a háziállatot egyáltalán nem tartók produkálták. Ugyanez a kutatás azt is megállapította, hogy a kutya irodai jelenléte növeli a dolgozói kreativitást, jobb a hangulat és a betegségek miatti hiányzás is jelentősen csökken. Mindezek alapján egyáltalán nem lenne meglepő, ha a jövő munkahelyén a kutyatartás kötelező alkalmazási feltétellé válna. Ahol pedig nem lesz lehetőség több állatot elhelyezni, egyetlen céges – simlis vállalkozásoknál kitömött - kutyával oldják majd meg munkáltatók a dolgozók vérnyomásának és kreativitásának szinten tartását. Van azonban itt még valami, amit – ha már a jövőbe tekintünk -, mindenképpen figyelembe kell venni: a tradicionális hobbiállattartás mostanában igen bizarr irányokba kanyarodik. A krokodilbarát irodákkal például várni kéne még pár száz évet. 

Kérünk, hogy az alábbi kérdőív kitöltésével és a bejegyzés megosztásával segítsd munkánkat, hogy átfogó képet adhassunk az IT szektor kutyabarát hozzáállásáról. :)

A témával kapcsolatos egyéb hozzászólásaidat pedig várjuk kommentben a bejegyzés alatt.

Amennyiben szeretnél hasonló tartalmakat olvasni, kövesd a Facebook oldalunkat!

0 Tovább

Facebook oldal:

IThon.info

blogavatar

Az IThon.info információs platform célja, hogy megmutassa a Magyarországon található informatikai lehetőségeket, legfrissebb híreket és sikertörténeteket. A részletes tájékoztatáson és szakmai közösségépítésen túl fontosnak tartjuk, hogy a folyamatos elvándorlással szemben hazai alternatívákat nyújtsunk. Jelen blogunkon pedig az IT témakörrel kapcsolatos saját írásainkat, cikkeinket, interjúinkat szeretnénk eljuttatni a releváns célközönség felé.

Utolsó kommentek